2016. január 17., vasárnap

Szívdobbanás: Fejfájás


Camille

A tegnapi buli túl jól sikerült. A hatodik pohár tequila után már forgott a világ, aztán emlékszem ahogy a szőke srác a pultból táncolni hívott. A tánccal sosem volt problémám, de most túltettem magamon. A 7.tequilát pedig sötétség követte.

Iszonyatos fejfájásra ébredtem. Mintha kis manók ütögetnék belülről a koponyám. A fejfájás hatására elkapott a szédülés is.
Megpróbálok felkelni, de nem aratok sok sikert. A lila párnákra meredve tudatosul bennem ,hogy a saját ágyamban vagyok. De mégis ,hogy a viharba kerültem haza??
-Camille!!! -ijeszt meg egy éles hang az ajtó túloldaláról. Rose az, azthiszem számíthatok egy alapos fejmosásra. Nincs is jobb egy másnapos tini számára mint a szülői szigor. -Nyisd ki az ajtód !!
Nagyot fújtatok. Az izmaim olyanok ,mintha gumicukorból lennének, de képes vagyok mozogni. Ernyedt testemet az ajtóhoz vonszolom és elfordítom ,hogy bejöhessen. 

-Camille. -a szája elé kapja a kezét. -Igazán pocsékul festesz.
-Akkor úgy nézek ki ahogy érzem magam. -motyogom. A nénikém felméri a ruházatom, kíváncsi leszem mennyi időbe telik mire összerakja a sztorit.
-Te másnapos vagy?? -igazából még aznapos ,de ezt nem kell tudnia.
-Igen.
-Pedig már beszéltünk a felelősségteljes viselkedésről. Többet nem akarlak részegen látni!! Ne forduljon elő többet. Értetted?? -szigorúan mered rám. Őszintén megvallva tuti ,hogy lesz még ilyen, de mire legközelebb elkövetem ezt a "főbejáró bűnt" addigra elfelejti az ígéretem.
-Értettem Rose. -és gúnyolódás képpen
szalutálok. 

-Készülj. Aztán nyomás a suliba.
-Igen is kapitány!! -kiálltok fel, lelkesesedést színlelve. Válaszul szemforgatva elhagyja a szobámat.
Hatalmasat ásítok és öltözni kezdek. A telefonom pittyegni kezd. Figyelmeztet ,hogy délután elzárás miatt a suliban kell maradnom.

Daemon

Megropogtattam a nyakamat, piszkosul fájt. Emették házában aludtam. A buli durvábbra sikerült mint vártam.
Annyira készen voltam ,hogy a lépcsőn aludtam. A helyzet felmérése után nagynehezen előkotortam a telefonomat a farzsebemből. Az digitális óra szerint 10 percem van beérni a suliba.
-Na ne szívass. -felkászálódok és közben cifra káromkodás hagyja el a számat.
A félkómás Aaront a kanapén találom kiterülve. Össze szűkült szemmel néz rám, nyilván érzékeny a fényre. A másnaposság egyik ismertető jele. 

-Haver, indulnunk kell. -lököm meg a vállát.
-Mmmhhhh. -nyöszörög. A szenvedését röhelyesnek találtam, de semmi kedvem nem elkésni. Csak az hiányzik ,hogy még több időt kelljen a suliban tőltenem tanítás után.
Azt hiszem jó gyerekre ittam magam és más körülmények között ez zavart volna ,de túlságosan fájt a fejem ahhoz ezen gondolkozzak. Felkell keltenem ezt a marhát.
-Ugye nem akarsz még több órát tölteni Heatherrel óra után?? -kérdezem. Erre rögtön felkapja a fejét és elkeseredett fejet vág. Ez bejött. Ezek szerint nem csípi a csajt. Annál jobb.
-Mennyi időnk van?? -tudakolja és talpra ugrik. Keresni kezd valamit. Megráncigálja a ruháját.
-Megvan. -emeli fel a kulcsot. -Indulhatunk.
-Amara?? -keresem a lányt.
-Egy órája hazament.
-Jó. -mondom semlegesen. Az autó felé vesszük az irányt. A tegnap estéhez képest kevés autó parkol a udvaron. Beugrunk Aaron Jeepjébe és elindulunk.
A száguldás ellenére tíz perc késéssel értünk be Mr. Benett órájára.
A bajuszos pasas, borzas szemöldökét felhúzza a haja vonaláig. Már ami van neki. Még elnézést sem tudunk kérni máris az ajtóra mutat. 

Azonban mielőtt elhagyom a termet végig pásztázom az osztályt.
Simán letudom olvasni ,hogy kik vettek részt a tegnap esti bulin. Az egyik srác az utolsó padban támasztja a fejét. A szeme csukva, a nyála pedig folyik. De ez csak egy a sok közül.
Aaron nyakon ragad és kisétálunk a teremből.
-Egyszer akarok valahova időben odaérni, akkor pedig kizavarnak. -csóválom a fejem.
-Hát ez ilyen. Annyira nem akarom látni a dirit. -prüszköli. 
-Ebben egyet értek veled A.
Egy fájdalmas félórával később, hagyjuk el az irodát. Megkaptuk a késéssel kapcsolatos felvilágosítást. 

Nekem elnézték mert ,hogy új vagyok. Aaronnak már nem volt ekkora mázlija.
-Ez rohadtúl nem fair, tesó. -panaszkodik.
-Csak plusz két órát kaptál. Nem olyan gáz.
-Na ja. Halálra fogom unni magam.
-Szar ügy. -vetem oda poénosan. -bele boxol a vállamba.
-Igazából hálásnak kellene lennem, mivel ha nem keltesz fel akkor sokkal többet kaptam volna. Amara pedig letépné a fejemet és tekézne vele.
Az arckifejezéséből ítélve elképzelte a jelenetet. Módfelett vicces volt. Legalábbis nekem.
A nap többi része elvánszorgott, de szó szerint. 

Kémián majdnem bealudtam, irodalmon viszont sikerült is. Egy órán keresztül ott volt a spirál füzet nyoma az arcomon. De annyira nem érdekelt.
Négy órakor szolgálat készen álltam a diri irodája előtt. Igaz ,hogy fél négyet mondott, de talán annyira nem számít. Keresztbe tett lábakkal és karokkal támaszkodtam az ajtófélfának. Néhány csaj sétált el mellettem. Mind a kettő alaposan végigmért és rám mosolyogtak. 

Én is végig mértem őket. Pont olyanok mint a korábbi barátnőim, már ha az egy randis csajok annak számítanak.  
Elővettem a legszexibb mosolyom és rájuk kacsintottam. Az egyik felkuncogott a másik pedig beharapta az ajkát. Mégis van élet ebben az iskolában.
Normális esetben utánuk mentem volna, de a második napon még meghagyom a "titokzatos új srác" imidzsemet. Majd később bevetem.
Éppen a bugyijuk fajtáját próbálom kisilabizálni a popsiuk alakja alapján amikor feltűnik a fekete macska a folyosó végén. 

Ő lesz a bünti-partnerem. A neve valami C betűvel kezdődik. Ha jól emlékszem.
Hosszú lábait fekete farmer fedi, kék pólót visel dzsekivel. Az ruha ujját feltűrte így kilátszik a karon lévő színes tetoválása. A szemem feljebb siklik a testén és megáll a feszűlős póló dekoltázsánál. Fekete fürtjei a vállára omlanak, a tekintete pedig tüzes.
Összességében a bal herémet odaadnám azért ,hogy láthassam a ruhái nélkül.
A fegyverzetem hadba állt, szóval ideje levennem róla a szemem. 

-Helo. -köszön közönyösen.
-Hello. -nézek rá még mindig keresztbe tett végtagokkal.
-Daemon ugye?? -kérdezi még mindig színtelen hangon.
-Ja. Te pedig C..?
-Camille. -veti oda. Nem vagyok hozzá szokva ,hogy a lányok így beszélnek velem. Ennél a csajnál mindent be kell vetnem. Addig fixirozom amíg azt nem kérdezi:
-Mi van??
-Mit kellene tennem azért ,hogy rám mosolyogj??
-Elmenned. -szól. Ez a visszavágás a torkomon akad. Lány még nem küldött el, sőt inkább könyörögni szoktak ,hogy maradjanak, én pedig könyörületes vagyok. Egyre kíváncsibb leszek. Ami neki rossz hír ha tényleg megakar szabadulni tőlem.
Éppen visszavágnék valami zaftos megjegyzéssel, de ekkor kinyílik az ajtó. A szó pedig a torkomra forr.

Aaron és Heather másznak ki. Aaron mormol valamit, ami köszönésnek hangzik. Majd eltűnnek.
-Mr. Agenta és Ms. Williams maguk az úszodába mennek. Felmósók a raktárban jó szórakozást. Pontosan egy óra múlva ugyan itt jelentkeznek.  -intett a kezével. A gesztikulációjából azt szűrtem le ,hogy nem teljesen százas a nő.
Camille-t követem egy kisebb hangár szerűséghez. A terem közepén egy hatalmas medence van. Keresztül megyünk a helyiségen és bemegyünk egy kis terembe amely tele van sport szerekkel meg mindennel. Ott vannak a felmosók is. 

Call odadob egyet nekem is. Majd elsétál mellettem.
Véget vetek ennek a kussolósdinak.
-Ha már itt vagyunk elmondanád ,hogy mégis miért verekedtél össze azzal a csajjal?? -elkezdi felmosni a termet én pedig támasztom a felmosót.
-Nem. -közli. Kemény dió, de megfogom törni ,ha kell akkor addig idegesítem amíg nem robban ki. Ebben gyakorlatilag verhetetlen vagyok.
-Nos??
-Dumálás helyett inkább segíts. -bök a fejével a felmosó felé.
-Amint elmomdod. -mosolygok rá. Összehúzza a szemeit. Kezd ideges lenni. És perverz módon én élvezem. Megrázza a fejét.
-Ennyivel tartozol. -mondom.
-Miért is??
-Megvédtelek.
-Nem ,őt védted meg tőlem. Le kellett volna tépnem a fejét.
-Aminek az oka....??
-Nem szállsz le a témáról mi??
-Mindig megkapom amit akarok szivi. -kacsintok rá. Forgatja a szemét és folytatja a munkát.
-Volt már dolgom a fajtáddal. -a hangjából kihallom a keserűséget.
-Fogalmad sincs ,hogy milyen vagyok. -mondom határozottan. Azt nem kell tudnia ,hogy honnan jöttem és milyen volt az életem.
-De. Egy felfuvalkodott "minden csajt medugtam a városban" csávó vagy aki apuci pénzén él. -ez a beszólás háborúért kiállt. De inkább higgye azt ,hogy ilyen vagyok ,minthogy megtudja a teljes igazságot.
Közelebb sétálok hozzá úgy ,hogy a fülébe súghassam.
-Te még nem voltál meg cica. -vágom vissza pimaszul. Azonban nem mértem fel a területi előnyeit. A kezében megáll a felmosó. Ez az, a kis cica dühös. Én meg egy idióta állat vagyok, de már késő visszacsinálni.

Egy nyugodt mozdulattal felém lendíti a karját és belelök a medencébe. Nagy mázli ,hogy számítottam erre a lehetőségre ezért kivettem a zsebemből a telefonom. Kimondhatatlanul bölcsnek érzem magam miközben teljesen elázok.  
Mikor a felszínre bukkanok megszólítom:
-Ez egy nagyon rossz lépés volt. -egy édes grimasszal az arcán beint nekem. Nembírom ki felnevetek.
Elindul a szertár felé. Kipattanok a vízből és utána sietek. Még bent van a szertárban amikor meglátom a két kulcsot a zárban. 

Gyorsan kulcsra zárom az ajtót, de az egyik kulcsot bedobom a kis helyiségbe hozzá. Az én kulcsomat viszont a zárban hagyom. Így nem tudja kinyitni.
Dörömbölni kezd az ajtón mikor ráeszmél ,hogy mit csináltam.
-Ez nem vicces!! -kiabál velem.
-A magad nevében beszélj. Én remekül mulatok. Hát nem édes a bosszú??
-Nekem lesz az ha kijutok innen!!
-Bedobtam egy másik kulcsot neked. De előbb ki kell piszkálnod a másikat amit szívesen a zárban hagyok neked. 

-Ne merészeld Daemon!! -úgy mondja a nevem mintha szitokszó lenne.
-Fogod még más hangsúllyal mondani a nevem.
-Szeretnéd!!!! -eltalálta.
-Na jó mulatást szépségem.
-Ó ,hogy a büdös....  -a többi kifejezés nem publikus.
20 percig szenved. A terem ajtajában megvárom amíg végez, de eltűnök még mielőtt észrevehetné, hogy mégsem mentem el.
Még senki nem volt velem ennyire ellenszenves. Tudni akarom miért ilyen. Megfogom tudni. És az agyam egy kis része tisztában van vele ,hogy még élvezni is fogom. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Idegen érzés: Van amire születni kell

Hannah Meztelenül ébredek a hotelben, azután az eszméletlen éjszaka után. Mindenem fáj, de természetesen jó értelemeben. Nagyon is jó...