Más szemén keresztűl

Miután elhagytam a szobát, szörnyen éreztem magamat. Nem akartam ott hagyni őt csak így ,de ő kérte.

Megfordult a fejemben ,hogy megfordulok és még is visszamegyek. Aztán nagy léptekkel  elsétáltam az ajtótól. Minél hamarabb társaságra van szükségem.

Elindultam a konyhába remélve ,hogy lesz ott valami. Nem tudtam pontosan ,hogy mennyi az idő és bíztam benne ,hogy nem alszik mindenki.

Ahogy haladtam a folyosókon már kevesebb lámpa égett. Remek.

Belopakodtam a konyhába. A lámpa égett ,de nem volt ott senki.

Az egyik szekrény fölött felfedeztem egy órát, ami délután öt órát mutatott.

Társaságra volt szükségem, szerettem volna ha valaki elmagyarázza ,hogy mi történik velem. A testemet sokkal erősebbnek éreztem és az érzék szerveim is felerősödtek. Élesebb lett a látásom és éreztem ,hogy a hűtőben valami erjedésnek indult. Bllleee.

Nem tudtam hol vannak a lányok és Theohoz semmi képen nem akartam vissza menni. A konyhából nyílt egy ajtó jobb oldalt. A hirtelen ötlettől vezérelve kimentem rajta. Egy viszonylag nagy szoba volt, tele modern berendezéssel. Egy hatalmas plazma tv állt az asztalon vele szemben pedig egy nyolc férőhelyes fekete, bőr kanapé. Fahéj illatot éreztem. A kis helyiségben láttam még néhány könyves szekrényt tele pakolva vaskos könyvekkel.

A polchoz léptem és megnéztem a választékot. Végig pörgettem a könyv címeket. Egyiket sem ismertem fel.

Egyszer csak megakadt a szemem egy kis bőr köteten. Nem volt rajta cím fura ,de ezzel keltette fel az érdeklődésemet. Kihalásztam a kis könyvnek álcázott füzetet és új szerzeményemmel indultam a kanapéhoz ,majd lehuppantam rá.

Rossz vendéghez méltóan feldobtam a lábam a kanapéra és olvasni kezdtem a könyvet.

" Az átváltozás utáni időszak érdekes volt, eleinte semmi változást nem érzékeltem aztán csőstől jött a baj ahogy mondani szokás. Az új képességeim birtokában teljesen más ember lettem. A testem önmaga javított és felturbózott kiadása lett. És sajnos az egóm is a kétszeresére nőtt.

Háborús időket éltünk és bennem dúlt a harag és a meg nem értettség. Legyőzhetetlennek éreztem magam az emberek világában. Gyilkolni kezdtem és az egészben az volt a legrosszabb ,hogy még élveztem is. Aztán elhagyott a korábbi lelkesedés. Láttam magam előtt mindazoknak az arcát akiket megöltem. Bár igaz ,hogy ártatlanokat sosem bántottam szándékosan. Akiket megöltem harcosok voltak és küzdöttek. Végül kiszálltam a hadseregből és egy kicsi Olasz faluban telepedtem le. Nem volt olyan izgalmas egész addig amíg el nem kapott a következő szenvedélyem. Ezúttal a harag helyett a szexet választottam. Nem volt bölcs lépés....

Theo szemszöge:

Miután Sophie távozott olyan idiótának éreztem magam mint egy hobbyt a cipőboltban a méretét keresve. Legszívesebben a falba vertem volna a fejem ,de a lábaim nem engedelmeskedtek .

A lánynak igaza volt ,tényleg tuskó vagyok, de ez így van jól. Viszont a legutolsó volt akit tényleg meg akartam bántani. És ez tőlem tényleg nagy szó.

Nagy nehezen elvonszoltam magam az ágyig és lerogytam rá. Az arcomat pedig a kezembe temettem. El jött az önutálat ideje. Alleluja. Olyan rég éreztem ilyet. Nem gyakran fordul elő velem ,hogy bocsánatot kérek valakitől. Viszont most úgy éreztem ,hogy meg kell tennem. 

Az év századok alatt magamra öltött büszkeség azonban erősen tiltakozott. Aztán rájöttem ,hogy tojok rá. 

Felemeltem a seggem az ágyról, később egy kattanás jelezte, hogy bezártam az ajtót kívülről. 

Csak ekkor tudatosult bennem ,hogy még mindig félmeztelen vagyok. Kezdek szenilis lenni. Megvakartam a fejem, pár perc múlva egy zöld pólóban álltam az ajtó előtt. Füleltem egy ideig, aztán motozást hallottam a konyha irányából. Aha, megvan. 

A konyhában nem találtam ,ezért benyitottam a nappaliba. Éppen egy poros régi könyvet szuszakolt vissza a polcra. 

Ahogy hallotta az ajtó kattanását ijedten össze rándult és a fejét a hang irányába kapta. Úgy nézett rám mintha rajtakaptam volna valamin. Mint amikor az ember a pornó filmjeit dugdossa az anyja elől és éppen lebukik. De nem mintha tudnám. Az arc kifejezése hirtelen elégedettséggel töltött el. Aztán megjelent rajta az a cuki rózsaszín árnyalat. Elvesztem ,mint zokni párja  a mosásban. 

-Szia. -köszönt feszengve. Éreztem ,hogy furcsán vagy kellemetlenül érinti a jelenlétem. Aztán teljesen felém fordult és karjait védekezően maga köré csavarta. Ezzel elérte azt a hatást ,hogy a melleit összenyomva feljebb tolta őket és így jobb rálátást engedett a dolgokra. Ennek mellékhatása ként bennem is megmoccant valami. És ,hogy az én pólómat viselte nagyon tetszett. 

Ekkor döbbentem rá ,hogy kuka csöndben állok és őt bámulom. Zavaromat elpalástolva megvakartam a fejemet és fojtott hangon annyit mondtam :

-Figyelj, az előbb tényleg címeres ökörként viselkedtem, belátom. Ez a helyzet eléggé furcsa nekem..

-Nekem is, elhiheted. -mondta lemondó mosollyal. 

-Szeretném ha továbbra is jóban lennénk. Szerinted megoldható ??

-Eddig sem voltunk túl jóban. Inkább csak szívattuk egymást. 

-Én szeretek csipkelődni, ilyen a természetem. -vontam meg a vállam.

-Egy szóval sem mondtam ,hogy én nem. 

-Ott a pont. -sóhajtottam. 

-Ja és a jövőben kicsit fogd vissza magad ha lehet. 

-Nem értem mire gondolsz. 

-Állandóan belemászol a magán szférámba. -a kijelentését hallva mosoly jelent meg a képemen ,de akkora ,hogy körbe érte a fejemet. Aliz macskájának is elmehettem volna. 

Egy pislogásnyi idő alatt elé kerültem ,de úgy ,hogy megint az arcában álltam. Arcomon éreztem finom egyenletlen lélegzését. Hallottam ,hogy a szívverése felgyorsul és éreztem ahogy a testében dolgozik a kémia. 

Az én fajtám képes megérezni más lények lelki illetve testi állapotát pusztán abból ,hogy milyen szagot áraszt. Remek képesség. Sophie ezeknek a valóságos turmixát alkotta. Igazi ínyenc volt.

Keveredett benne a félelem, a harag, a meglepődés ,de ezek közül az utolsó keltette fel az érdeklődésemet. Éreztem a vágyát, nem volt olyan erős ,de érezni lehetett. 

-Hé... -elkapta a vállamat és hátrébb tolt. 

Hangosan felnevettem. Az arckifejezése minden pénzt megért. Megadóan felemeltem a kezemet és hátrébb léptem. 

-Én igyekszem.. Becsületemre szóljon. - még mindig nevettem. -Ha már itt vagyok csinálhatnánk valamit. Benne vagy ??

-Attól függ.

- Nézhetnénk egy filmet. -motyogtam. Valójában nagyon sokféle képen eltudtam volna képzeli vele a szabad időmet és most nem csak a perverz dolgokra gondoltam. Valami baj van velem. -Hagyom ,hogy te válaszd ki melyiket. 

Ekkor egy huncut mosoly jelent meg az arcán és a DVD állvány felé indult. Amíg felmérte a kínálatot én lehuppantam a kanapéra és bekapcsoltam a TV -t. 

A kezében egy tokkal sétált az elektronika felé. Égtem a kíváncsiságtól ,hogy megtudjam mit választott. 

-Melyik a lejátszó ?? -kérdezte a sok fekete doboz felé mutogatva. 

-A legalsó. -mondtam elégedett mosollyal. ÉS magamban hálát adtam Tomnak. A szemében kihívás csillant. 

-Oké. 

A következő mozdulat miatt jutott eszembe ,hogy milyen jó tulajdonságai vannak a férfi létnek. Amikor a lány lehajolt elém tárult izmos, kerek feneke. 

Egymás után hagyták el a számat az azt a K és R életbe szavak. És szűkebb lett a nadrágom. 

-Hozok valami rágcsát. -pattantam fel és rohantam ki a konyhába. 

Neki dőltem a pultnak szemből. Nagy levegő ,nagy levegő. 

A francba, nem is tudom mikor voltam utoljára nővel. Nagyon óvatosnak kell lennem. A nők terén minden voltam csak kezdő nem ,de most úgy éreztem magam mint az első erekciójára váró tinédzser. 

A szekrényekben találtam ropit, pop-cornt és Tom dugi sütiét. Tudja mennyire szeretem ,de sosem akar adni belőle. Így most bosszúból megeszem az egészet. 

Vissza tértem a zsákmánnyal a nappaliba. Sophie ekkor már a kanapén ült, lábait maga alá húzta és a TV -re fókuszált. Éppen a nyelvet próbálta beállítani. Több kevesebb sikerrel. 

Lehuppantam mellé, a combom hozzá ért az övéhez. Kikaptam a kezéből a

kapcsolót és elkezdtem beállítani a 

nyelvet. Egy morocos nézés lett a jutalmam, boldogan fogadtam. Valami 

nagyon nincs rendben velem. 

A TV háttere kék lett melyet apró felhők

tarkították. Fogalmam sem volt ,hogy mégis mit választott.

A karjaival átölelte magát és kicsit elhúzódott. 

-Nem foglak megharapni . 

-Sosem lehet tudni. -mondta gúnyosan.

-Szóval így állunk. Megigérem, hogy nem teszek semmi olyat amit te ne akarnál. 

Végig mért, majd ellazult. 

Egy darabig még rajta tartottam a szememet, majd a filmre összpontosítottam. 

Normálisnak indult, aztán feltűnt egy zombi. A képernyő közepén, a csúnya pofája láttán még én is megijedtem. Sophie viszont egyenesen a ölembe ugrott és átkarolta a nyakamat. Majd rám nézett, hamar felfogta, hogy mit csinált éppen. 

Nem hagyhattam ki.  

-Számítottam erre, csak kicsit később. 

- Elmész te a..... - átkaroltam a derekát 

,mert nem akartam, hogy le essen. Csúnyán nézett rám. Az arca veszélyesen közel került az enyémhez. De Istenem egyáltalán nem bántam.  

Ahol hozzám ért felmelegedett a bőröm és éreztem, hogy bizseregni kezd. Kezd eldurvulni a helyzet. 

Ennek ellenére közelebb hajoltam hozzá. Telt, rózsaszín ajka az enyémre tapadt. Szét áradt bennem a vágy, szinte szét akarta robbantani a testemet. Minden porcikámmal érezni akartam őt. 

Ajkai az enyémet simogatta finoman, gyengéden. Remegni kezdtem. 

Elmélyítettem a csókot. Ártatlan nyögést hallatott. A hang hallatán végem volt. Átkaroltam és finoman a kanapéra fektettem. Pihegett. Fölé kerültem, éreztem a vágyát a levegőben és ez  nem segített. 

Tényleg szét akarom kapni a kanapén?? 

 Valóban erre készültem. 

Ekkor éreztem meg valami furcsát.  Olyan szaga volt mintha valami....

Lángolt a kanapé, méghozzá a tenyerem alatt. Azonnal felugrottam. És minden erőmet össze szedve  kirohantam és egy  nedves ronggyal tértem vissza. 

Hamar eloltottam a tüzet. Sophie rémülten állt mögöttem és nem tudta, hogy mit csináljon.

-Ez  meg ... Ez mi volt. 

Ajajj. Ezt hogy fogom megmagyarázni.

Nagyot nyeltem és közelebb léptem  hozzá, de elhátrált. 

-Ne haragudj, nem tudtam, hogy ez lesz. Illetve sejtettem, de….

-Hogyan csináltad? És mégis miért gyújtottad fel a kanapét??

-Elhiheted ,hogy nem direkt tettem. A pokolba is tudtam ,hogy nagyon veszélyes, de te …..

-Nem csináltam semmit. –mondta ellentmondást nem tűrő hangon.

-De, csupán fogalmad sincs ,hogy mi folyik itt. Már nem abban a világban élsz amiben eddig.

-Senki nem mond nekem semmit . Mégis honnan a jó nyavalyából kellene tudom??- erre viszont nem tudtam mit mondani. Való igaz ,hogy egy kukkot sem mondtam neki.

Éreztem a haragját, szinte tapintható volt a feszültség. A kilétem miatt nem sokan mertek kekeckedi velem és ez a lány felüdülés volt számomra. Így ott helyben megfogadtam ,hogy amíg lehet nem mondom el neki ,hogy ki is vagyok valójában. Jobb ha nem tudja.

-Elég ha annyit tudsz ,hogy nagyon veszélyes a közelemben lenned. –hátat fordítottam neki.

-Nekem ennyi  nem elég. Akkor miért csinálod ezt velem?? Egyik pillanatban szó szerint felgyújtod a kanapét ,mert összemelegedtünk. Ez előtt pedig páros lábbal rúgsz ki a szobádból, pedig semmi rosszat nem akartam. Fogalmam sincs ,hogy mit akarsz tőlem.  –mondta, magamban mosolyogtam. Ezer kanapét is felgyújtanék ha vissza mehetnék hozzá és isten tudja mit tennék vele közben.

De fontosabb volt nekem a biztonsága ,de ezt nem mondhattam el neki, nyilván nem tartotta volna távol tőlem ez a vallomás. Nagy levegőt vettem, nem lesz könnyű ,de meg kell tennem.

-Nem akarok tőled semmit. Ígérem ,hogy mostantól távol tartom magam tőled.- ezzel elsétáltam. Igyekeztem nemtörődömnek tűni. Hamar visszatértem a szobámba. Bementem a fürdő szobába és amikor a tükörbe néztem elém tárulta amitől féltem. A szemem élénk  vörösen ragyogott.